Szeptember 26-án szitáló esőben indult el a tamási természetjárók csapata a Velencei-tó partján fekvő Dinnyésbe. Mire megérkeztek az eső elállt, ám jeges szél fogadta a túrázókat. Megnézték a Várparkot ahol a ma már csak romokban lévő magyar középkori várak makettjei láthatók, innét vezetett a túra Pákozdra és a településtől északra található Sárhegyre, ami a Velencei-hegység legmagasabb pontja. Ott már ragyogó napsütésben csodálhatták meg az eléjük táruló panorámát. A hegység Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége, amely kisebb-nagyobb sziklacsoportokat alkot. Az időjárás repeszti, koptatja a sziklákat és létrejönnek a sajátos képződmények, az ingókövek, melyeket nagy élmény volt a helyszínen megtekinteni. A faluba leereszkedve egy erdőn keresztül vezetett az út, Pákozdtól a Bogár-halmon álló monumentális Miskahuszár szobránál vettek búcsút a túrázók.
